A jázmin illata

elmélkedés Szentháromság Vasárnapja szentírási szakaszaihoz

Virágba boruló jázminbokrok mellett esténként megállva bűvös világba érkezel; magad sem tudod, honnét, de beborít egy sűrű illatfüggöny; mintha mesés csodapalotába lépnél, megelevenedik a világ, zeneszó, kápráztató színek, fények táncolnak körülötted, magába ölel a varázs. Igen, ilyen csodákra képes a jázmin illata, az ölelő vonzás titkos kódja az illat szerelmeseinek.

Hasonlóképpen titokzatos élményt rajzol körénk Szentháromság-vasárnapi ünneplésünk is. Jézus elmondja nekünk, hogy milyen csodálatos öröm és túlcsoduló boldogság számára az Atya akaratában élni, a Lélek erejében cselekedni. Ettől még tovább éli korlátok közé szorítottságunkat: megéhezik a pusztában, elalszik a Genezáreti-tavon, felbőszül a templomi árusok zsivaján, de eközben messze lát. Nemcsak az agressziót, a meggondolatlan dühöt, a konok rosszindulatot veszi észre, hanem látja az emberszív legmélyén a szelídséget, jóakaratot és derűt. Látja és dönt mellette, és az életét adja, hogy megmentse, "aki hisz benne" (vö. Jn 3,18).

Pál apostol, a szenvedélyes kereső elme, aki nem szaladt sose a szomszédba összezörrenésért, ezzel a Jézussal kötött örök szövetséget a damaszkuszi úton, és ezért kéri a korintusiaktól, "örüljetek, legyetek tökéletesek..., legyetek egyetértők, éljetek békességben, s a szeretet és békesség Istene veletek lesz." (Vö. 2Kor 13,11)

Ezzel az Istennel beszélt Mózes szemtől szemben, és maradt a zsidók számára Isten előtt közbenjárójuk (vö. Kiv 34,9), nekünk keresztényeknek pedig példakép arra, miként járjunk Isten színe előtt, mintha a jázmin csodálatos illatfüggönyébe lépnénk.

A jázmin kitágítja a mostani estéken az érzékelést. Nemcsak azt látjuk, ami körülöttünk van, hanem azt is, ami a szívünkben: Isten összes ígéretét. Ez ad okot a reményre, hogy mi is messze lássunk, és bátrak legyünk a Szentháromság Egy Isten örömében élni és éltetni a világot. Nézz ma a Szentháromság illatfüggönyében szeretteidre!